Különleges állatok
15 elképesztő tény a
MÉHEKRŐL
A méhek nagyon fontos szerepet játszanak a Föld életében. Az egyik legfontosabb élőlények ezen a bolygón. Tudja ezeket a tényeket a méhekről?
1. Temetnek
A méhek eltemetik elhullott társaikat. Vannak olyan méhek, akiknek a feladatuk a tetemek eltávolítása a kaptárból. Más méhek feladata például a kaptár őrzése.
2. Hosszú távokat tesznek meg
Egy kaptárnyi házi méh összesen 145 000 kilométert repül egy kilogramm méz előállításához-ez elég ahhoz, hogy háromszor megkerüljék a Földet.
3. A méz fontossága
A méz rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Van benne egy anyag, a pinocembrin, ami nagyban hozzájárul az agy fejlődéséhez.
4. Tánc
A méhek tánccal kommunikálnak. Amikor egy házi méh jó táplálékforrást talál, különleges mozgással jelzi ezt társainak, ez a mozgás körkörös, és a nyolcas alakú "rezgőtánccal" pedig a távolban elhelyezkedő források helyét adja meg. A tánc dőlésszöge és gyorsasága mutatja meg a többi méhnek az információkat a helyről.
5. Öregedés
A méhek feladatai a koruktól függnek. A fiatal tagok elvesztése esetén az idősek is átvehetik a feladataikat. Az idősek általában a lárvákat gondozzák, de nem alkalmazkodnak könnyen az új feladatukhoz. Mivel a méhek agya nincs ehhez hozzászokva, ezért nehéz megszokniuk a változást.
6. Egy veszélyes hibrid
A tudósok véletlenül egy veszélyes méhfajt alkottak. Warwick Kerr biológus 1950 körül az amerikai és az európai méheket próbálta keresztezni, de egy olyan fajt hozott létre, amely leginkább Dél-Amerikában él. 1957-ben 26 királynő szökött meg. Ezek megállíthatatlanul szaporodtak. A "gyilkos méh" becenevet kapták, hiszen ha valamit fenyegetőnek találtak, azt akár 400 méteren át is üldözték.
7. Egy tizenketted
Egy házi méh élete során csupán csak egy tizenketted teáskannányi mézet termel.
8. Parfüm
A hím orchideaméhek gyönyörű színekben pompáznak, és ehhez még egy csodálatos illat is társul. A tudósok szerint ez az illat a nőstények csalogatására szolgál.
9. Mit rejt a kaptár?
Tudta, hogy mennyi méh él átlagosan egy kaptárban? Egy ilyen helyen akár 80 000 házi méh élhet. De nem minden méhfajjal van ez így, pédául a poszméhekkel, mivel az ő kolóniájukban 200-400 méh él átlagosan.
10. Fajok
A méheknek eddig összesen 20 000 faja ismert. Ebből 95% magányosan él és 19 faj készít mézet.
11. A királynő
A királynők hozzák létre a kolóniában lévő összes méhet. Egy kolóniában csak egy királynő lehet. Naponta 2500 petét is lerakhat, és egész életét ezzel tölti. A királynő még utódjainak nemét is meg tudja határozni. Ha a meghal, a dolgozók újat választanak.
12. Hosszú nyelvek
Az orchideaméhek nyelve 4 centiméter hosszú is lehet. Ennek segítségével mélyebbre is be tudnak nyúlni a virágokba.
13. Micsoda csapások!
A poszméhek szárnyai igen különlegesek. Másodpercenként 400-szor csapnak velük.
14. Illatreceptorok
Egy muslicának 62 illatreceptora van, de ez semmi a méhekhez képest! Nekik 170 van, és kiválóan tudják használni a szaglásukat; a rokonok megtalálására, a táplálék felkutatására és kommunikációra.
15. Kemény telek a poszméheknek
A dolgozó poszméhek elpusztulnak az év végén, csak a kiránynő éli túl a telet. Tél után már azonnal képes lerakni a petéit.
Most már tudja, hogy milyen elképesztőek ezek a kis jelentéktelennek tűnő rovarok. A világ függ ezektől az állatoktól, védjük őket jövőnk érdekében!
Különleges, mélytengeri lények
1. Karcsú galléros cápa
A karcsú galléros cápa, egy igen különleges cápafaj. A legritkább és legbizarrabb fajok közé tartozik. Sok mindenben különbözik rokonaitól, a legszembetűnőbb különbség mégis áramvonalas teste, ami inkább egy angolnára emlékezetet, mint egy cápára. Ragadozó életmódot folytat. Állkapcsát hatalmasra ki tudja tátani, így a nagyobb zsákmány elfogyasztása sem jelent neki gondot. Kicsi, háromélű, borotvaéles fogai rendkívül veszedelmes vadásszá teszik. Alapvetően mélytengeri lény és csak nagyon ritkán jön fel a felszín közelébe, ezért nem valószínű, hogy találkozunk vele.
2. Pelikánangolna
Nevét hatalmas, pelikáncsőrszerű állkapcsáról kapta. Nincsenek pikkelyei. Akár 1, 2 méter hosszúra is megnőhet. 3000 méter mélyen él. Fő táplálékai úszórákok, de szívesen fogyaszt porcos halakat, fejlábúakat és gerinctelen élőlényeket is. Kaliforniától egészen Peruig mindenhol megtalálható.
3. Óriás japán rák
Most a halak sorát kicsit megtörve, jöjjön egy igazán bizarr külsejű, óriási rák. Ez a lény akár a 3, 8 métert is elérheti és 19 kilogrammot is nyomhat!!! Páncélja narancssárga, fehér foltokkal tarkítva. A vizekben 50- 1000 méterig található meg. Hatalmas mérete ellenére igen békés természetű. Fő táplálékai közé tartoznak a kagylók, az állattetemek és az algák.
4. Koboldcápa
A koboldcápának rendkívül rémisztő külsőt kölcsönöz különös orrnyúlványa és hatalmas fogsora, amiben felül 35- 53, alul pedig 31- 62 tűhegyes fog található! 100 méternél mélyebb vizekben él. A kifejlett hím testhossza elérheti a 260- 330 centiméteres hosszúságot is. Színezete rózsaszínű vagy sárgásbarna a bőre alatt található vérerek miatt. Mindhárom nagy óceánban kifogták már. Ragadozó, főbb táplálékai közé tartoznak a csontoshalak és az ászkarákok. Nem úszik gyorsan, ezért inkább lesből támad. Mikor az áldozat elég közel ér hozzá, speciális állkapcsai előreugranak és rácsapnak a zsákmányra. Élettani sajátosságai közé tartozik a mája, ami testtömege 25% teszi ki. Rendkívül elterjedt faj, a Mexikói öböltől kezdve a Francia Guyana vizein keresztül, egészen Brazília déli részéig mindenhol megtalálható.
5. Púpos horgászhal
A púpos horgászhal mindegyik óceán trópusi és mérsékelt övi részén megtalálható. Nevét a fején található, speciális nyúlványról kapta, aminek segítségével csapdába csalja áldozatait. 1000- 4500 méterrel a felszín alatt élnek. A hím sokkal kisebb a nősténynél; míg a nőstény 18- 20 centiméter, addig a hím alig 2, 9 centiméter hosszú. Képesek testüknél sokkal nagyobb táplálékot is elfogyasztani, például az egyik 6, 6 centiméteres kifogott példányban egy 24 centiméter hosszú Chauliodus fajt találtak.
6. Dumbo polip
A dumbo polip két nagy fülre emlékeztető uszonyáról kapta nevét. Ez a különleges polipfaj a Csendes- óceán keleti területein él, 300- 5000 méteres mélységekben. Általában 20 centiméteresre nő meg, de volt már olyan eset amikor egy 1, 8 méter hosszú, 5, 9 kilogrammot nyomó példányt fogtak ki.
7. Legyezőúszós tengeri ördöghal
Az ördöghalak családjába tartozó rendkívül bizarr előlény az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban él 700- 3000 méter mélységig. A zsákmányszerzés megkönnyítése miatt szinte teljesen fekete színű. Átlagos mérete 25 centiméter. Nevét a testén található legyezőszerű nyúlványokról kapta.
8. Tenegeriuborkák
Testük megnyúlt, zsákszerű. Oldalukon fekszenek a tengerek alján. Szinte minden létező színben és mintában megtalálhatóak. Testhosszuk 1- 2 centimétertől egészen 1 méterig terjed. Táplálékaik az iszapból kiszűrt szerves anyagok, szájnyílásuk körüli tapogatóikkal gyűjtik ki a vízből a szerves hulladékot.
9. Psychrolutes marcidus (Bluggyhal)
A psychrolutes marcidus leginkább egy fejre hasonlít. Ausztrália és Tasmánia mélyebb vizeiben él 100- 2800 méterig. A hal evolúciója során elvesztette izmai nagy részét, így kocsonyás állagúvá alakult. Pikkelyei nincsenek. Legnagyobb kifogott példánya 30 centiméter hosszú volt.. Táplálkozás szempontjából mindenevő, ugyanis bármit képes megenni, ami a szája elé kerül.
10. Ezüst bárdhal
A mélytengerek legközönségesebb lakója. Nevét alakjáról kapta és színéről kapta. A Földközi-tengeren kívül az Atlanti- és az Indiai-óceánban telálható meg. A mélytengeri halakra jellemző távcsőszem rajta fejlődött ki a legjellegzetesebben.
10+1. Óriásszájú cápa
Az óriásszájú cápa a rendkívül nagy cápafajok közé sorolható. Nevét szájáról kapta, amit hatalmasra ki tud tátani. A kifejlett hímek általában 4, 4- 5, 3 méteresre nőnek. Az eddigi legnagyobb kifogott nőstény 709 centiméter hosszú volt. Fő táplálékai kisebb rákfélék.
Érdekesség: Az óriásszájú cápa a kék bálnához és a cetcápához hasonlóan, hatalmas termete ellenére képtelen egy narancsnál nagyobb dolog lenyelésére!
Érdekesség: A Mariana-árok a föld legmélyebb pontja. Victor Vescovo és csapata expedíciója során egy igen elkeserítő dolgot látott az árok alján: EMBERI SZEMETET!
Sajnos ezeknek az élőlényeknek is hamar nyoma veszhet, ha nem vigyázunk környezetünkre, ugyanis az óceánok évről- évre egyre szennyezettebbek. Rengeteg állat hal meg évente a vízben úszkáló műanyagok miatt.
VÉDJÜK AZ ÓCEÁNOKAT!
Bogarak, rovarok
1. Havasi cincér
2. Góliátbogár
3. Zsiráfnyakú bogár
A zsiráfnyakú bogár rendkívül hosszú "nyakáról" kapta nevét, amely a zsiráféhoz hasonló. Legkülönösebb testrésze a feje, amely testhosszához képest aránytalanul nagy: testhossza: 25 milliméter, feje: 10 milliméter, s ehhez még járul egy 7 milliméteres nyak is, mely segíti őt a párválasztáshoz szükséges, úgynevezett bólogatásban. (Párzási időszakban a hímek a bólogatással harcolnak a nőstényekért, aki a hosszabb nyakával és fejével legyőzi a másikat az párosodhat.)
4. Aranybogár
Dél- Amerika esőerdői egy olyan csodálatos bogarat rejtenek, aminek létezéséről ezidáig valószínűleg nem is tudott. Ez az aranybogár! Nevét szemképráztatóan gyönyörű színéről kapta. Míg a legtöbb rovar barnás, szürkés színekkel próbál beleolvadni környezetébe, addig ez a bogár egy másik, különleges technikával védi meg magát ellenfeleitől. Mikor kisüt a nap elhelyezkedik egy világos helyen, ahol páncéljára vetül a nap sugara, s az erőteljesen megcsillanó kitin néhány pillanatra elvakíthatja a rá leselkedő, gonosz szemeket.
5. Óriáscincér
6. Orgyilkos bogár
Az orgyilkos bogár brutális táplálkozási szokásairól kapta nevét: A fején található orrszerű szervből méreganyagot fecskendez áldozatába, amitől a zsákmány perceken belül meghal, és belső szervei folyékonnyá válnak, ekkor a bogár beszúrja orrszerű szervét az áldozat valamely pontjába és kiszívja belőle, a számára ízletes belsőségeket.
7. "Ausztrál sétabot"
8. Óriás weta
9. Skorpiólégy
10. Óriás vízibogár
Kedves Olvasó! Reméljük tettszett a cikkünk, ha van valami ötlete a következő bejegyzésekhez, írja meg nekünk e- mail címünkre. Szerettel várjuk leveleiket!
CÁPÁK
Gyilkosok vagy ártatlan halak? Sokunkban él félelem a cápákkal szemben, ami valószínűleg a rengeteg cápás filmnek köszönhető. Vajon van valami igazság ezekben a filmekben vagy csak kitaláció az egész? Miért tüntetik fel a cápákat szinte mindenhol brutális és kegyetlen gyilkosokként? Ha szeretne választ kapni ezekre a kérdésekre, akkor tartson velünk, s ismerje meg a cápák titokzatos világát!
Rengeteg tévhit él a cápákkal kapcsolatban, s az emberek többségében ezek a kitalációk keltenek félelmet eme csodálatos halak iránt. Ilyen tévhit pl. az, hogy a cápák gyakran jönnek strandok közelébe és falnak fel gyanútlan fürdőzőket.
1. A legtöbb cápa messze elkerüli a partközeli részeket, mert tart az emberektől vagy egyéb más oka van rá.
2. Ha mégis a part közelébe merészkedik, akkor sem gyilkos szándék hajtja, csupán kíváncsi.
A másik ismert tévhit az, hogyha ököllel ráütünk egy nagyot a cápa orrára, akkor elúszik tőlünk és nem fog bántani minket.
1. A cápák elég nagy élőlények és egy ember ütése nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy elűzze őt. Egyébként van benne némi igazság, mert a cápák legérzékenyebb része az orruk, ugyanis szaglásuk igen kifinomult, de egy kéz ütése akkor sem elég, ahhoz, hogy elűzzön vagy megrettentsen egy akkora állatot, mint mondjuk a nagy fehér cápa. (Egyébként a búvároknál szokott lenni általában egy fémből készült bot, ami arra az estre van, hogyha túl közel jönne hozzájuk egy cápa, akkor ezzel el tudják űzni maguktól.)
2. Hogyha ráütsz az orrára, de nem elég erősen, akkor a cápa felbőszülhet ettől és rád támadhat. Egyébként a támadások nagy részéért egyáltalán nem a cápák a felelősek! Legtöbbször az emberek provokálják ki a támadásokat pl.: a víz alatt cápákkal szelfiző turisták vagy az óvatlan búvárok, akik nagyon szelídnek tartják ezeket az állatokat és meg akarják simogatni őket.
A harmadik tévhit pedig az, hogyha egy csepp vér esik a vízbe, akkor azt a cápák több ezer kilométer távolságból is megérzik, rögtön odaúsznak és megölik az ott tartózkodó embert vagy embereket.
1. Az tény, hogy a cápáknak nagyon kifinomult a szaglásuk, de azért az túlzás, hogy több ezer kilométerről megérzik a vér szagát. Annyi igazság van a dologban, hogy ha megsebesülünk a víz alatt pl.: megvágjuk magunkat, akkor tanácsos minél előbb felúszni a felszínre, mert a vér szaga tényleg felébreszti a ragadozókban a vadászösztönt.
2. A cápák soha nem azért, támadnak emberre, mert annyira szeretik az emberhúst. Persze vannak olyan esetek, amikor a cápa annyira éhes, hogy bármit képes lenne megenni, köztük az embert is, de ez nagyon ritka, általában nem fanyalodnak az emberhúsra!
Sokan élnek abban a hitben, hogy a cápák egyik faja, a cetcápa különösen veszélyes, hiszen hatalmasra megnő. Mondjuk mára már sokan tudják az igazságot ezzel kapcsolatban, de még mindig vannak olyanok, akik halálosan rettegnek ezektől a különösen ártalmatlan lényektől.
1. A cetcápák tényleg nagyok, de ez nem jelenti azt, hogy vérszomjasak és embert esznek. Egyébként planktonokkal táplálkoznak.
2. Az egyik cikkünkben már említettük, hogy a cetcápák rokonai, az óriásszájú cápák sem képesek lenyelni egy narancsnál nagyobb dolgot és fogaik sem élesek, mint a legtöbb halé, hanem fésűszerűek, szilásak; ezért nevezzük őket szilásceteknek.
+ Érdekesség, magyarázat a támadásokra: A búvárok uszonya felettébb hasonlít a fókák uszonyához, és hát a fókák a cápák kedvenc eledelei közé tartozna. Mivel a cápák nem látnak olyan tökéletesen, ezért könnyen fókauszonynak hihetik a békatalpakat, és beleharaphatnak egyet a gyanútlan búvár lábába. Sokszor a cápák "csak" megkóstolják az embert, akin ilyen talp van, de aztán hamar elúsznak, mert számukra az emberhús emészthetetlen. (Ha támadás érne minket próbáljunk meg a partra úszni, de semmiképpen se kapálózzunk, mert ez felkeltheti a többi hal érdeklődését is.)
Reméljük hasznos volt cikkünk és már egyáltalán nem tart a cápáktól! Egyébként tudta, hogy A Cápa című könyv írója annyira megbánta, a hogy valótlan dolgokat írt a cápákról, hogy élete végéig küzdött e halak védelméért?
Édesvízi óriások
Mai cikkünkben az édesvízben ólálkodó hatalmas halakról olvashat. Lesznek köztük varázslatosnak vagy éppen kegyetlen gyilkosnak hitt halak. Egyébként ezt a cikket az édesvízi szörnyek című sorozat ihlette, amiben ilyesmi halakat keresnek meg. Az írás végén megtalálja majd a sorozat első részének linkjét. Most pedig tartson velünk egy varázslatos utazásra és ismerje meg a szelíd vizek halálosan rejtélyes világát!
1. Aligátorhal
Az aligátorhal már a dinoszauruszok korában is úszkált a vizekben. Veszedelmes külseje pedig nem kevésbé veszedelmes belsőt rejt. Nevét nagy, megnyúlt állkapcsáról kapta, amiben pengeéles fogak tömörülnek. Észak- Amerika és Közép- Amerika keleti részének édesvizeiben honos. Testhossza átlagosan 300 cm, de fogtak már ennél kétszer nagyobb példányt is. Testtömege 40 kilogramm, de elérheti a 137 kg- ot is. Lassú folyású foylókban és tavakban összefuthatunk vele, de persze csak a fentebb említett területeken. Táplálkozását tekintve ragadozó és a faj nagyobb példányai, akár egy aligátorra nézve is veszélyt jelenthetnek.
2. Góliát/ Kongói tigrishal
A kongói vagy másnéven góliát tigrishal az egyik legveszedelmesebb halfajta. A partközeli falukban sok ember tűnt már el rejtélyes körülmények között, és ezekért a támadásokért sokan a tigrishalat okolják és lehet, hogy igazuk van. Ennek a ragadozónak mindene megvan, ahhoz, hogy embert ölhessen: hatalmas és erős test, borotvaéles fogak, óriási száj! Egy kisebb embert, akár egészben is lenyelhet. A legtöbb ilyen hal a Mweru- tóban él, ez a tó Zambiában található. Hossza akár a 2 métert is meghaladhatja, súlya pedig a 70 kilogrammot is elérheti. Sőt, túl is szárnyalhatja. Az állkapcsában található halálos 70 fog segíti őt a vadászatban. Afrika piranjájának is nevezik.
3. Arapaima
Az Arapaima másnéven Pirakuru alattomos vadász. Lesből támad és áldozatára a biztos halál vár. Hatalmas pikkelyekkel borított teste elérheti a 2, 7- 3 métert is! Testsúlya közel 200 kg. Átlagosan 15- 20 évig él az Amazonas folyókban. Úszóhólyagjai tüdőszerűvé fejlődtek, ezért negyedóránként fel kell jönnie a felszínre levegőt venni. Ez a faj egyébként nagyon szívós, ugyanis a legtöbb hallal ellentétben ő alkalmazkodott a trópusokon gyakran előforduló, oxigénszegény vízhez. Mint az testfelépítéséről is látszik főleg ragadozó, de igazából bármit képes befalni, ami a szája elé kerül. Rengeteg olyan legenda kering, miszerint az Amazonas partja mentén élő halászok ezreit rántotta már be magával a vízbe. Ennek a halnak egy 2 méteres krokodi megtámadása vagy elűzése sem okoz gondot, mert hát melyik krokodil támadna rá egy 3 méteres és 200 kilós halra? +Hogyha valamikor a jövőben esetleg Arapaimát szeretnénk horgászni, akkor érdemes elővigyázatosnak lenni, ugyanis hogyha veszélyben érzi magát elkezd vergődni, ide- oda csapni izmos uszonyait és hogyha ilyenkor nekicsapódik valaki mellkasának, akkor az az illetó életébe is kerülhet, szóval óvatosan az Arapaimákkal!
4. Kínai kardorrú tokhal
Ez a halfaj egy mai, friss forrás szerint már kihalt, de mások szerint viszont még él és virul a világ egyik legnagyobb édesvízi halaként. Nos, akárhogy is legyen fontos megemlíteni ezt a fajt a listán, mert egyes példányai tényleg elképesztően nagyra nőttek. A legnagyobb kifogott példány egy nőstény volt ami 330 cm hosszú volt, és súlya meghaladta a 117 kg-ot! A kardorrú tok különöd ismertetőjegye az orra, amiről a nevét is kapta. Az "arcán" kifejlődött sepciális nyúlvány leginkább a kardhal szúrófegyveréhez vagy a koboldcápa jellegzetes orrához hasonlítható. E halak, mint nevük is mutatja Kínában őshonosak, s rendkívül sok él belőlük a Jangce- folyóban. A zavaros víz fenekén keresi a tápláléka gyanánt szolgáló, iszapban élő apró rákokat és egyéb planktonszerű lényeket.
5. Európai harcsa
Az európai harcsa, másnéven emberevő harcsa, hatalmas termetéről kapta nevét. Találtak már a gyomrában egy egész felnőtt embert! Ez a halfaj a zavaros vizet kedveli, aminek alján meglappiulva várhatja következő áldozatát. Feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajuszszálat találunk. Szélesre nyíló szájában felül és alul rendkívül sok apró, kissé visszahajló, tűhegyes ránőtt fog helyezkedik el. Szemei kicsik, mégis a tapasztalatok szerint jól lát velük. Törzse rövid, hengeres, izmos farka hosszú és teste pikkelytelen. Színe alkalmazkodik a fenékhez, többnyire fekete, szürke, agyagos áradáskor akár sárga is lehet. Magyarországon a Magyar Horgászban közölt eddigi magyar horgászrekord szerint 113 kilogramm és 230 cm a legnagyobb harcsa, melyet 2010. május 10-én a Töröcskei-tóból fogtak. Az eddig regisztrált legnagyobb harcsa Olaszországban a Pó folyóból került elő 2,78 méteres és 144 kg-os mérettel. (Hermann Ottó szerint a Tiszából a régi századokban 300-400 kilogrammos harcsákat is fogtak.)
Ha érdekli Önt még több ilyen hal, akkor ajánlom az Édesvízi szörnyek sorozatot, ahol rengeteg legendás szörnyeteggel és emberevő gyilkossal találkozhat! Az első rész linkje: https://www.youtube.com/watch?v=XwCe1nSc7SM (Pirája)
Reméljük tetszett a cikkünk, kellemes filmezést kívánunk a sorozathoz!
Kerti madarak
Mai cikkünkben a kertünkben is megtalálható madarakról lesz szó. Ha érdekli a téma tartson velünk és ismerje meg őket!
1. Kék cinege
A kék cinege vagy becézve kékcinke a verébalakúak rendjébe tartozik. Európában az egyetlen sárga kék cinegefaj. Nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. A nemek egyformák. A kék cinege átlagos testtömege 9-13 gramm, hossza 11-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter körül mozog. Éneke elég jellegzetes, valószínűleg már ön is többször hallotta. Legtöbbször valahogy így hangzik: tszí-tszí-tszí-tszit". (Az énekről a JÁTÉKOKNÁL, majd belinkelünk egy felvételt!) A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is.
2. Seregély
A seregély nagy bosszúságot tud okozni egyes gyümölcs- zöldség termesztőnek falánkságával. Általában csapatokban vonul el, s ősz vége felé félelmetesen nagy felhőkbe verődve gyülekeznek. (Az erről szóló videó szintén a JÁTÉKOKNÁL lesz! )A seregély testhossza 19-23 cm, szárnyfesztávolsága 31-44 cm, testsúlya 58-101 gramm. Szárnyhúrja 11,8-13,8 cm közt változik, farka 5,8-6,8 cm, csőre 2,5-3,2 cm és lábai 2,7-3,2 cm hosszúak. Tollazata fényes, fekete, ám színváltós, fénye zöldes, lilás lehet, melyben telente fehér pöttyök jelenhetnek meg. Túlnyomórészt rovarokat fogyaszt, melyek egy része kártevő, ám étlapján szerepelnek hasznos ízeltlábúak is. Táplálékát pókok, lószúnyogok, molylepkék, kérészek, szitakötők, szöcskék, fülbemászók, recésszárnyú fátyolkák, tegzesek, legyek, bogarak, növényevő darazsak, méhek, darazsak és hangyák alkotják
3. Csuszka
A csuszka fákon él, nevét is onnan kapta, hogy akár fejjel lefele is haladva mintegy "csúszkál" a fatörzseken. Könnyen felismerhető, jellegzetes madár. Feje teteje, háta és szárnyai szürkéskékek, az arcrész mindig fehér, a hegyes csőr és a szemsáv pedig fekete. Hasának színezete alfajtól függően a fehértől a vörösesbarnáig változhat, a közép-európai Sitta europaea caesia hasa mélybarna. A fiatal egyedek színei elmosódottabbak. Felnőtt hím egyedeinek átlagos testhossza 14 cm, míg szárnyfesztávolságuk 22,5 és 27 cm közt változik. Testsúlyuk 17-28 gramm. Elsősorban rovarokat fogyasztanak, főként hernyókat és bogarakat. A téli időszakban és ősszel táplálékukat kiegészítik magvakkal, mogyoróval és a bükkfák terméseivel. ("Énekhangját" a JÁTÉKOKNÁL találja!)
4. Csicsörke
A csicsörke 11-12 centiméteres, rövid tollú, vastag nyakú, kis csőrű pinty, erősen csíkozott alsó résszel. A hímek citromsárga színű fejrésze összetéveszthetetlen, de a nőstények és a nem kifejlett egyedek sokkal kevésbé sárgák, kivéve talán a farrészüket. Csicsergő, sokszor nászrepülésben előadott énekéhez jól illik a neve. Hívása a tengelicéhez hasonló. Röphangja rövid, pergő "tirri-lit". (Éneke a JÁTÉKOKNÁL lesz!) Tápláléka különféle fű- és gyommag, apró rovar. Egyébként a Mozambik csicsörkét háziállatként is tartják!
5. Fenyőrigó
A fenyőrigó könnyedén beazonosítható palaszürke fejéről, tarkójáról és nyakáról, sötétbarna hátáról, feketés farktollairól, valamint erősen pettyezett mellkasáról. Repüléskor szárnyainak fehéres alsó részei és hónalji részei teszik felismerhetővé. Éles, "tsak tsak" hívása repülés közben szintén egyik jellegzetes ismertetőjegye. A hím egyedek homloka és koronája kékesszürke és minden tollban fut egy barnásfekete középső sáv. Homloka és szemkörnyéki régiói feketék és halvány színezetűek, szemük fölött halvány sávok húzódnak. A fenyőrigó mindenevő madárfaj. Állati eredetű táplálékai között rovarokat, bogarakat, csigákat, meztelencsigákat, pókokat, gilisztákat, lárvákat, legyeket, szöcskéket zsákmányol. Az ősszel beérő bogyós gyümölcsökből előszeretettel fogyaszt. Kedveli a galagonya, a magyal, a madárberkenye, a tiszafa, a boróka, a vadrózsa, a madárbirs, a tűztövis, a Kökény, valamint a borbolya terméseit. A téli hónapok későbbi szakaszában a fákról lehullott almákat is elfogyasztja, gyommagvakon és gabonákon tengődik. Keményebb teleken, vagy, ha a táplálékforrások már kimerülőben vannak a fenyőrigó mocsarakat, vízpartokat keres fel, ahol puhatestűek után kutat. Akár 18 évig is él.
6. Nyaktekercs
Nevét onnan kapta, hogy fejét nagy, akár 180 fokos szögben is képes elfordítani.[1] Ha megzavarják a fészekben, akkor a nyakát kígyószerűen tekergeti és sziszegésre emlékeztető hangot hallat, hogy elriassza a betolakodót. Ez a furcsa viselkedés hozta összefüggésbe a madarat a boszorkánysággal a népi hiedelemvilágban. Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 30-45 gramm. Csőre kúp alakú, farka lekerekített. Háta szürke, barna-fekete foltokkal, torka sárgásfehér, melle és hasa szürkés, vörösbarna evezőtollain feketés harántsávokkal, farkán öt sötétebb harántsávval. Hangyákból, hangyabábokból áll a fő tápláléka, alkalmilag hernyókat és apró rovarokat is fog. Nyelvét - amelynek végén apró horgok vannak - mint lépvesszőt használja a táplálékszerzéshez. Bedugja a hasadékokba, bolyhokba, a rámászó rovarokkal visszahúzza és lenyeli azokat. Hosszútávú vonuló. Ligetes, rétekkel tarkított erdőkben, parkokban, gyümölcsösökben fészkel. Harkályok által vájt odvak csupasz aljzatára rakja 7-12 tojását, melyeken 12-14 napig költ.
7. Balkáni gerle
Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó állomány tartózkodik az élőhelyükön. Az első példányt Ujhelyi István földbirtokos, amatőr ornitológus ejtette el Berettyóújfaluban, 1932-ben. Testhossza 31-33 centiméter, szárnyfesztávolsága 47-55 centiméter és a testtömege 170-240 gramm közötti. Tollazata nagyrészt barnásszürke, vöröses mintázattal. Fekete, fehérrel szegélyezett nyakörve van, amely a fiataloknál még hiányzik. Csőre fekete, lába vörös.
Kultúrnövények és gyomnövények magvaival táplálkozik, de csigákat és rovarokat is fogyaszt. A fiókáknak a tojó nem a csőrében hozza az ennivalót, mint a fecskék, hanem a begyében felaprózódott élelemnek és egy zsíros váladéknak a keverékét (begytej) öklendezi a fiókák szájába.
A költési időszak április végétől októberig tart, évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen 18-22 napig kotlik. A fiatal madarak a 26. nap környékén repülnek ki.
8. Meggyvágó
Jellegzetes csőréről könnyen felismerhető. Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 29-33 centiméter, testtömege 46-80 gramm. Feje nagy, nyaka rövid, termete tömzsi. Kékesfekete szárnyain fehér keresztszalag található. Feje fahéjszínű, háta gesztenyebarna, testalja ibolyaszínű. Fekete torokfoltja van. Magevő madár, elsősorban kemény magvak, vadcseresznye, galagonya, juhar, kökény és kőris terméseit és rügyeit fogyasztja, de megeszi a hernyókat is. A fészket a tojó építi áprilisban. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik a tojó és a hím eteti őket. Kotlófoltja van, ami elősegíti a költést. A kikelés után a családok még hosszabb időt töltenek együtt.
9. Vörösbegy
A vörösbegy az egyik leggyakoribb kerti madár hazánkban. Barnás- fehéres- szörkés tollazatáról és névadó vörös begyéről könnyen felismerhető. A felnőtt vörösbegyek 12,5-14 centiméter testhosszal rendelkeznek és 16-22 gramm súlyúak, míg szárnyfesztávolságuk 20-22 centiméter. A vörösbegyek nappal aktívak, éjjel pihennek, bár megfigyeltek példányokat, amelyek erős holdfénynél, vagy mesterséges megvilágítás fényénél rovarokra vadásztak. A vörösbegyek számtalan helyet választhatnak leendő fészkük számára, amely valamiféle védelmet biztosít számukra, akár üregeket, odúkat is választhatnak. Általában hasadékokat, védett töltéseket választanak, vagy ezeknél szokatlanabb helyeket, mint például különböző gépeket, eszközöket, például kerti hússütőt, kerékpár kormányát, felfelé fordított partvis fejét, szögre akasztott teáskannát, öntözőkannát, virágcserepet, vagy kalapot. Két-három fészekaljat is felnevelnek egyetlen költési időszak során. A tojó minden egyes fészekalj esetében 5-6 tojást tojik.
10. Barátposzáta
Listánk utolsó szereplőjeként ismerkedjünk meg a Barátposzátával. Átlagos testhossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna. Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja négy-öt tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között. Rovarokat, pókokat és ászkákat gyűjtöget az ágakon és leveleken. Hosszútávú vonuló. (Ősszel Afrikába vonul.)
Reméljük cikkünk elnyerte tetszését és sok hasznos információval gazdagodott! Ha érdeklik a felsorolt madarak hangjai/ énekei, akkor lapozzon a JÁTÉKOKHOZ!
Kalandok a dzsungelben
Az őserdők számos ismeretlen lény rejtenek el elefántfülméretű leveleikkel és new york- i felhőkarcolók magasságával vetekedő fáikkal. Számos ember próbálta már meg feltérképezni az esőerdők élővilágát, de mindannyiuknak csak felületes képet sikerült alkotniuk, az ilyen helyeken rejlő csodákról,